Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
A büntetőeljárásról szóló jogszabály értelmében az ügyész a közvádló, aki bűncselekmény elkövetése esetén elrendeli a nyomozást, vádat emel és a vádat a bíróság előtt képviseli. Ez alól jelent kivételt a magánvádas eljárás, amikor a törvény meghatározott bűncselekményeknél az eljárás megindítását a sértett nyilatkozatától, magánindítványától teszi függővé, és ezzel egyben a vád képviseletét a sértettre bízza. A magánvádas eljárásra indítható cselekmények a könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés valamint a kegyeletsértés. A magánvádas eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell megtenni. A feljelentéssel egyidejűleg a sértettnek elő kell adni, hogy melyek azok a cselekmények, amelyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kéri. Ezen bűncselekmények esetén a sértett, vagyis a magánvádló képviseli a vádat, így őt terheli a terhelt bűnösségének bizonyítása.
Ez azt jelenti, hogy a magánvádlónak minden eljárási cselekménynél jelen kell lennie, minden bizonyítékot neki kell szolgáltatnia, amely alkalmas arra, hogy a bíróság kétséget kizáróan dönteni tudjon a terhelt bűnösségéről. Ha a magánvádló bármely eljárási cselekményen nem jelenik meg, és magát előzetesen, alapos okkal, haladéktalanul nem menti ki, a bíróság az eljárást megszüntetni. Az elsőfokú bíróság határozata ellen a magánvádló a vádlott terhére fellebbezést jelenthet be. Ha az elsőfokú határozat ellen kizárólag a magánvádló jelentett be fellebbezést, és az nem vezetett eredményre, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a magánvádló viseli. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreHírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
b) A Be. §-ának (4) bekezdése alapján a bíróság nincs kötve a vád tárgyává tett cselekmény – vádló által indítványozott – Btk. szerinti jogi minősítéséhez, attól belátása szerint eltérhet. A vád tárgyának terjedelmét a bűncselekmény minősítésén kívül a Btk. Általános Részének rendelkezései is befolyásolhatják. A jogi minősítés és a bírói értékelés körébe tartozik, tehát nincs akadálya annak, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekményt – a vádló jogi álláspontjától eltérően – ne egy, hanem több bűncselekménynek minősítse [alaki bűnhalmazat, Btk. 6. ]. c) A vád tárgyához tartoznak azok a cselekmények is, amelyek a vádló szerint több törvényi tényállást valósítanak meg, de az egyik megvalósulása a másikat kizárja, ezért a több cselekmény csak egy törvényi tényállás szerint, bűncselekményi egységként értékelhető (látszólagos anyagi halmazat). d) A bíróság, ha a vádló álláspontját tévesnek találja, a vádelv sérelme nélkül önálló bűncselekményként értékelheti a vádló indítványa szerint önállótlan részcselekménynek, büntetlen eszköz-, mellék-, vagy utócselekménynek tekintendő cselekményt, azaz valóságos anyagi halmazatot állapíthat meg.
§-ának (3) bekezdése értelmében észrevételt tehetnek. Értelemszerű, hogy ilyen esetben – a másodfokú bíróság döntését megelőzően – be kell várni a határidőben tett észrevételt, illetve a határidő leteltét. c) Ez irányadó minden olyan esetben, ha az ügyész– az előzetes letartóztatás elsőfokú határozat szerinti okán túlmenő törvényi okra is indítványt tesz, – az elsőfokú határozattal megszüntetett előzetes letartóztatás elrendelésére tesz indítványt. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti értesítésben– a tanácsülés kitűzésének tényéről (megtörténtéről) és nem pedig időpontjáról, és– a 8 napon belüli kiegészítési, észrevételezési lehetőségrőlkell a fellebbezőket tájékoztatni. A kitűzés kapcsán szem előtt kell tartani a Be. §-a (2) bekezdésében foglaltakat, figyelemmel a Be. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kifogás lehetőségére. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti, az eljáró tanács összetételéről szóló tájékoztatási kötelezettség kiterjed az időközben történt megváltozás esetére is. 9. §-ának (4) bekezdése alapján a vádlott (védő, ügyész, illetve a fellebbező) nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását kérheti.
c) A Be. 387. §-ának (3) bekezdése arra az esetre vonatkozik, ha– az elsőfokú bíróság a vádlottat (kóros elmeállapot miatt) felmenti, de kényszergyógykezelését nem rendeli el, a másodfokú bíróság pedig (a felmentés helybenhagyása mellett) elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését, vagy– az első fokon elítélt vádlottat a másodfokú bíróság (kóros elmeállapot miatt) felmenti és kényszergyógykezelését akár elrendeli, akár nem rendeli yenkor – a Be. §–a (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében – helye van másodfellebbezésnek, miután az ítéleti rendelkezés eltérő. Ugyanakkor nincs helye másodfellebbezésnek, ha az elsőfokú bíróság a vádlottat (kóros elmeállapot miatt) felmenti és kényszergyógykezelését elrendeli, a másodfokú bíróság pedig a kényszergyógykezelés elrendelését mellőzi, miután ilyenkor az ítéleti rendelkezés nem eltérő. S értelemszerűen akkor sincs helye másodfellebbezésnek, ha az elsőfokú bíróság a vádlottat (kóros elmeállapota miatt) felmenti és kényszergyógykezelését elrendeli, a másodfokú bíróság pedig a vádlottat más okból menti fel.
10. A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés elbírálása (Be. 400. §-ának (2) bekezdése arra az eljárásjogi helyzetre nézve rendelkezik, amikor a másodfokú bíróság nem az elsőfokú nem ügydöntő határozattal szembeni fellebbezést bírálja el, hanem (ilyen előzmény nélkül) első fokon hoz az előzetes letartóztatás elrendelése, megszüntetése, illetve felülvizsgálata tárgyában határozatot, valamint más nem ügydöntő végzést. b) A Be. 347. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, de a másodfokú bíróság döntése ellen nincs – még annak az elsőfokú határozattól eltérő rendelkezése esetén sincs – további fellebbezésnek helye. A másodfokú bíróság ilyen határozata – a Be. §–a (3) bekezdése értelmében – a meghozatala napján jogerőre emelkedik. §-ának (1) bekezdése ugyanis – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – kizárólag a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen biztosítja a harmadfokú elbírálás, illetve a (másod)fellebbezés lehetőségét.
Mindezek alapján a megszüntető végzés ellen bejelentett vádlotti vagy védői fellebbezés a törvényben kizárt, ezért azt már az elsőfokú bíróságnak el kell utasítania [Be. 341. Ha ez elmarad, a fellebbezés elutasítása a másodfokú bíróság feladata. Ha vádló fellebbezése annak megállapítására irányul, hogy a bíróság tévesen szüntette meg az eljárást a törvényes vád hiánya vagy a vádemelés formájára előírt alakszerűségek megsértése miatt, a fellebbezés elbírálása során nem vehető figyelembe, ha a vádló utólag, a fellebbezésben vagy a másodfokú eljárásban pótolja az eljárás megszüntetésére okot adó hiányosságokat. c) A másodfokú eljárásban nem tekinthető az eljárás folytatására lényeges hatást gyakorló eljárási szabálysértésnek az, hogy az elsőfokú bíróság nem szüntette meg az eljárást a 267. § (1) bekezdésének k) pontja alapján, jóllehet ennek feltételei fenná az esetben a másodfokú bíróságnak a vád alakszerűségeinek hiánya ellenére meghozott elsőfokú ítéletet kell felülbíráhogy a bíróság nem jogosult a vád funkcióinak gyakorlására, a felülbírálat során nem értékelhető eljárási szabálysértésként vagy megalapozatlansági okként, hogy az elsőfokú bíróság nem szerzett be a vádat alátámasztó olyan bizonyítási eszközt, amelynek a beszerzésére az ügyész nem tett indítványt.
Feliratkozom a hírlevélre