Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
Csevegés, nem fecsegés: Harai kétségkívül provokatív módon szálazza szét a létező legnagyobb braudeli hullámot, a honnan jövünk, hová tartunk örök kérdését. És szó esik arról is, hogy miféle patkányfarkakat találhatunk az árpakásánkban. Mindezt elegánsan, újra és újra pofon csapva a közízlést, a bevett (tudományos és tudományon kívüli) értelmezési kereteket. Valóban, a könyvet olvasva az első benyomásunk az, mintha beszélgetést hallgatnánk: Harari belekezd valamibe, amiről más jut az eszébe; frappírozó megállapítások váltják egymást meglepően új gondolatokkal: nem az ember háziasította a búzát, hanem a búza az embert, átvitt és konkrét értelemben egyaránt (a mezőgazdaság letelepedést, tehát házakat eredményezett), és általában véve is. Harari a fejlődést (amit figyelemreméltó szkepszissel szemlél) sokkal inkább kognitív interakciónak és sajátos logikai sornak látja, mint (teszem azt) "a munka szerepének a majom emberré válásában". Az emberi társadalom alapvetően az identitások mítoszaiból kerekedik ki (Hegel a talpáról ismét a feje tetejére áll, de jól érzi magát), és minden mindennel összefüggésbe hozható.
Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben. Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal? Dr. Harari első könyve, a Sapiens az emberiség múltjával foglalkozott, azt vizsgálta, hogyan vált egy jelentéktelen majom a bolygó urává. A második, a Homo Deus az élet hosszú távú jövőjét tárta fel, arról elmélkedett, hogyan válhat az ember végül istenné, és mi lehet majd az értelem és a tudat sorsa.
Ha azonban nem sikerül, a következményeket nemcsak a hibát elkövetők, de az isteni tulajdonságokkal nem rendelkezők is viselik. Harari kiválóan ismeri és feltételezi az algoritmusok szerepét az ember istenné válásában, de nem foglalkozik a velünk együtt szereplő élőlények evolúciójával. Ez hiányérzetet kelt. Miközben ugyanis az ember tárgyakra átruházott evolúciója az isteni mivolt felé tart, aközben az állatvilág többi tagjának evolúciója sem áll le. Lehet, hogy az állatvilág istene az, akit mi embernek nevezünk, és ők ezt a szintet kívánják elérni, helyesebben az evolúció törvényszerűségei szerint efelé tartanak, és ez nemcsak a magasabb fejlettségűekre lehet igaz. Miközben például a jelen és jövő isten-embere új, hatékonyabb gyógyszereket fejleszt a baktériumok ellen, a baktériumok fokozzák a rezisztenciájukat és nem tudjuk, hogy például az E. coli-emberisten és a Homo Deus párharcából ki kerül ki győztesen. Bár az istenné válás nem a ma, hanem a holnap problémája, Harari biztos abban, hogy – mint írja – "Az emberek kísérletet tesznek a megistenülésre, hiszen számos okuk van vágyni rá és számos eszközük, hogy meg is tegyék.
Van azonban egy árulkodó momentum, egy összemosás az idézett mondatban. Isten ugyanis – szemben nemzetekkel, pénzzel, joggal és sok egyéb mással, amelyek képzelt világunkat alkotják – létezhet az univerzumban objektív módon is, és csak az szubjektív illetve interszubjektív, ahogyan mi erről a lehetséges létezőről képzetet alkotunk. Ian Morris különös, meglepő mondata a következőképpen hangzik: Rather than simply wiping Homo off the planet, the harsh condition of the twenty-first century might act…. creating an opportunity for organism with new kind of brains – in this case, brains, that merge man and machine – to replace older being. …the apocalypse might serve our baby step toward a Singularity into a new great leap. (Nem arról van szó, hogy az emberi faj eltűnik a fold felszínéről, inkább a 21. század kemény kihívásainak a hatására átformálódik olyan módon, hogy új típusú aggyal fog rendelkezni, amely biológiai és gépi részekből tevődik össze, és így a ázad apokaliptikus fejleményei az eddigi apró lépések helyett lendületes ugrással repítenek bennünket a szingularitásba.
Ez utóbbiaknak önkéntesen alávetette magát, mert ebben remélte biztonságát és elkerülhetetlen halála utáni jövőjét megtalálni, miközben szorgalmasan munkálkodott azon, hogy ehhez saját maga is hozzá tudjon járulni (biológia, orvostudomány, gyógyszerkutatás stb). Az a munkamegosztás tehát, hogy az ember jól, rosszul, teszi a dolgát, miközben az ember feletti (Isten) ugyancsak (mindig jól) teszi a magáét, évezredek óta bevált. Az embernek ezért jár a megélhetés és az Istennek a tisztelet. De kiben fog bízni az istenné lett ember, ha maga is isten? Ha saját maga is meg tudja csinálni, amit mindeddig istenétől várt el. Amit maga is meg tud tenni (el tud készíteni) az konkrét, megélhető. Az ember tehát lehet teremtő (alkotó) isten, elérve azt a szintet amit Teremtőjében mindig is keresett. Nem tud azonban megfelelni az isten mivolt másik oldalának (a vigasztaló, megbocsátó, büntető Istennek), miközben az emberek többségének szüksége van a misztikumra, mert ez adja az erőt a szerencsétlen jelen és a bizonytalan jövő elviseléséhez és e nélkül elvész a remény a jobb életben és a halhatatlanságban.
Ami jelenleg a tudományos fantasztikus irodalom, a science fiction fogalomkörébe tartozik, az istenfióka-ember tétova tevékenységének következtében realizálódhat. Mind a Sapiens, mind a Homo Deus olvastán az emberben felmerül, hogy Harari az istenné válásnak "drukkol", de nem taglalja ennek negatív következményeit. Miközben ugyanis a Homo Deus saját istenségének lehetőségeit kóstolgatja, durván belenyúl természetes környezetébe és saját szervezetébe. Mivel elhiszi isteni mivoltát (miközben még nem az), felelőtlenül gondolkodik és cselekszik. A környezet szennyezésével létrehozza a klímaváltozást és annak súlyos következményeit [2], míg a szennyezés saját szervezetére történő visszahatásával (hormonális rombolók révén) belső szabályozásának összezavarodását [3]. Az isten-fióka most próbálja felmérni, mit követett el és kapkodva próbálja helyrehozni kártevését, mielőtt érte járó büntetése bekövetkezik. Ez a korrekciós munka az istenné válás jelenlegi előrehaladott állapotában nagyon nehéz.
[15] A könyv prognózisa szerint a jövőben az emberiség valószínűleg jelentős kísérletet tesz a boldogság, a halhatatlanság és az Istenhez hasonló képességek megszerzésére. [16] A könyv a továbbiakban a múlt és a jelen tapasztalatai és tanulságai alapján azt vizsgálja, hogy ez a törekvés a jövőben hogyan valósulhat meg a Homo sapiens számára. A jövő számos lehetséges kimenetelének modelezéséhez Harari megalkotja a dataizmus fogalmát, [17] mely olyan filozófiára, paradigmára alapul, amely imádja a "big datát", a hatalmas adatrendszert. [16][18] Siddhartha Mukherjee a The New York Times Book Review-ban írt cikkében úgy fogalmazott, hogy bár a könyv nem győzte meg teljesen, mégis úgy véli, hogy elengedhetetlen olvasmány azok számára, akik a jövőről gondolkodnak. [19]Legutóbbi könyve, a 2018. augusztus 30-án megjelent 21 lecke a 21. századra című inkább a jelen problémáira összpontosít. [20][21][22][23] A New Statesman egyik kritikája megjegyezte, hogy "nevetséges erkölcsi diktatúrákkal van tele a szöveg", kritizálta Harari írói stílusát, és kijelentette, hogy "értelmetlen mellékzöngékkel és kínzó banalitásokkal operál".
29 Huligánbotrány a Belvárosban 32 Vannak-e huligánok? 35 Győzelmi latyak 37 Gyermeknevelés 40 Mi akarsz lenni? 43 A gonosz óriás 46 A matróna 50 Liliom 54 Pedagógia 56 Alkohólia 60 A sziget 63 Az igazgató 68 Hogyan vesztette el a hitét Fichte a szubjektív idealizmusban? 73 Diéta 75 Kőkorszak 80 Rossz ember 83 Úrvezetők, előre 87 Osztálytársak 90 Gyűjtők aranykora 93 Hogyan kell elaludni? 95 Támad a Devecsai 99 Névtábla a kapu alatt 103 A sajtó hatalma 106 Megmondtam neki 109 Ahogy mondani szokták 112 Halhatatlanság 114 Tapintatlanság 119 Hogyan vesztettem el barátaimat? 131 Az emberi egyenlőtlenségről 134 Ajándékok 136 Elégedettség 139 Ne legyen Kabócza utca! 143 Coriolanus 145 Kávé-világtörténelem 148 Történelem 151 Víziók 153 Katonai puccs 158 Csillagok az égen 160 Vendég a világűrből 163 Mit üzenjünk a csillagoknak? 165 Utazás a Marsba 168 A kérdőív 172 Tér és idő 175 Hazatérés az extragalaktikáról 179 Találmányom sorsa 182 Hogyan osztja be az életét? 185 Pillantás a jővőbe 188 Jövőbelátás - hirdetésekben 193 Modern közmondások 196 Fogalmazás 202 Hallatlan!
Yuval Noah Harari: Sapiens - Rajzolt történelem II. - A civi 5 290 Ft Az áthúzott ár az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap legalacsonyabb eladási ára. Sapiens - Rajzolt történelem II. - A civilizáció pillérei (képregény) Lehetséges, hogy mi emberek 12 000 évvel ezelőtt csapdába estünk, amelyből azóta sem tudunk kijutni? A Sapiens – A civilizáció pillérei annak a történetét meséli el, hogy a Homo sapiens hogyan lett nomádból telepes, és hogyan dolgozott egyre keményebben anélkül, hogy az élete cserébe egy kicsit is javult volna. Fedezze fel, hogyan hódította meg a világot a búza, hogyan hozta létre egy isten és egy bürokrata különös házassága az első birodalmakat, hogyan vált az emberi élet szerves részévé a háború, az éhínség, a járvány és az egyenlőtlenség, és miért csak magunkat okolhatjuk mindezért! Borúsnak találja a hangvételt? Hála vicces szereplőinknek, biztos lehet benne, hogy nem lesz az. Yuval, Zoe, Szaraszvatí professzor, Cindy és Bill, Lopez nyomozó és Doktor Fikció széltében-hosszában beutazzák az emberiség történelmét, és ezúttal azt vizsgálják, hogyan változtatta meg mindörökre a társadalmat a mezőgazdasági forradalom.