Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
– Matematikai, logikus gondolkodás. – Az általános megismerési funkciók fejlesztése. – Személyiségfejlesztés (toleranciaszintjének emelése, pubertásvonatkozások). – Figyelemkoncentráció elmélyítése. – Tanulási technikák kialakítása. A fejlesztés során építeni lehet: – A gyermek igen motivált, tudatosan igényli a megsegítést. 4. melléklet Családrajz 39 40 5. melléklet Példák a szöveges értékelés alkalmazására Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program Év végi értékelés – 1. osztály 1. Magatartásának jellemzői – Munkához való viszonya: Nehezen vállal feladatot, feladatvállalása változó, szívesen vállal feladatot, feladathelyzetből kön nyen kilép, néha kilép, kitartó – Fegyelmezettsége: A szabályokat gyakran, néha, nem tartja be, általában, mindig betartja – Konfliktuskezelő képessége: Alacsony, átlagos, kiemelkedő 2. A tanulási technikák fejlettségének szintje – Feladatmegoldó képesség: Állandóan, gyakran, ritkán igényel segítséget, önálló – Munkatempó: Lassú, jó tempóban dolgozik, gyors – Az önálló munka pontossága: Sok hibával, kevés hibával, hibátlanul dolgozik – Önellenőrzése: Pontatlan, általában pontos, pontos 3.
Több esetben egyazon családon belül a testvérek között kiemelkedô képességû és tanulási zavarokkal küzdô gyermekeket találunk, vagy a tehetség és tanulási zavar együtt jelentkezik egyazon személyben. Ez a jelenség inkább idegrendszeri érzékenység, a szokásostól kicsit eltérô idegrendszeri mûködés örökletességét jelezheti. Geschwind (1979) tudományos kutatásában szerzett tapasztalatai alapján hasonló következtetésre jutott. Vizsgálatai alapján feltételezte, hogy a temporális lebeny normális, asszimmetrikus struktúrája a magzati életben egyes gyerekeknél eltérôen fejlôdik. Az agyi struktúrák ezeknél a gyerekeknél nem facilitálják eléggé a verbális folyamatokat, egyszerûbben kifejezve, nem hajlamosítanak az olvasás, írás, stb. verbális képességek elsajátítására. Geschwind ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valakinek nincs jó rajzkészsége vagy zenei hajlama. Ez utóbbiakat el tudjuk fogadni anélkül, hogy neurológiai diszfunkciót feltételeznénk, míg például az olvasás terén ez nem megy, pedig a jelenség ugyanabban a viselkedésmodellben értelmezhetô.
Az értelmi képességeket befolyásoló idegrendszeri eltérés az intelligencia tesztek eredményében is megmutatkozik. Mégis megkülönböztetendô az értelmi-fogyatékosság, mint maradandó állapot, és a helyi agykárosodásból, vagy más fiziológiai okból kialakult alacsony intelligencia, amely megfelelô terápiával fejleszthetô. Az értelmi fogyatékos és az alacsonyabb intelligenciával rendelkezô tanulási rendellenességeket mutató gyermek elkülönítése nem megoldhatatlan probléma. Az értelmifogyatékosok általános és egyenletes elmaradást mutatnak, a tanulási zavarokkal küzdôk viszont igen kiegyenlítetlen képet adnak (Gaddes, 1985). Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta (1992/93) vizsgálatai alapján elkülöníthetônek tartja az értelmi fogyatékosoknak azon populációját, akik tanulási zavarokkal is küzdenek. Tanulási zavarnak tekintik azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív pszichológiai tüneteggyüttessel.
Tünetei különbözők lehetnek: periodikus görcsrohamok, amelyek a test egészére kiterjedhetnek, tudatzavar, eszméletvesztés, bevizelés, nyelv elharapása stb. Ez a betegség állandó gyógyszeres kezelést igényel, ezért az iskolaorvoson túl a pedagógusnak is tudnia kell róla. Egy többnapos kirándulás során ügyelnie kell arra, hogy a gyermek beszedje gyógyszerét. 10 Roham esetén meg kell óvni a gyermeket a sérülésektől. Ha összeesett, vigyázni kell arra, hogy ne verje be a fejét a padlóba vagy egyéb tárgyakba. Tegyünk a feje alá egy takarót, fordítsuk oldalra, mert így jobban bír lélegezni. Ha időben észleli a bajt a jelenlévő felnőtt, ne hagyja összeesni a gyermeket, hanem fogja meg, és kíméletesen fektesse a földre. 1. 2 Közgyógyellátási igazolvány A szülők rendelkezhetnek közgyógyellátási igazolvánnyal, amely a gyermek gyógyszerének és gyógyászati segédeszközének beszerzését segítő dokumentum. Ezt a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat állítja ki. Ennek a birtokában bizonyos készítményekhez térítésmentesen juthat hozzá a család.
Tanév elején egy részletes vélemény kialakítása, félévkor pár mondatos észrevételezés, majd év végén a fejlesztési célok tükrében egy értékelő jellegű, a következő tanév szakmai munkáját előrevetítő javaslattétel válik szükségessé. Ez a kialakulandó rendszeresség megadja a pedagógiai munka diagnosztikai jellegének folyamatosságát. A Digitális Dosszié tartalma – Rövid pedagógiai vélemények (pedagógiai státuszok) – A gyermek írásmunkái – A gyermek rajzai, a fejlődés szempontjából fontos munkái – Hanganyagok – A mozgás felvétele – Fejlesztési célkitűzések – Fejlesztési tervek – Módszerek – Eszközök – Az értékelés szempontjai 43 – A gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményei (tanító, tanár, pszichológus, gyermekvédelmi munkatárs stb. ) – Egyéb hasznos javaslatok Alapelvek – A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása – A Digitális Dosszié érték- és esélyorientált megjelenítődése – Módszertani és alkotószabadság – A felhasználhatóság korlátozása – A szülő (gondviselő) betekintési jogköre – Szakmai párbeszéd (teammunka) – A dokumentálás korrektsége – Folyamatos innováció Az alapelvek közül kiemeljük a dosszié érték- és esélyorientált jellegét.
A helyi tanterv kidolgozásában, az irányelvek megismerésében, átgondolásában segítséget ad a 2/2005 (III. ) OM-rendelet. Lehetőségként ajánljuk a projektpedagógia és adaptív pedagógia megjelenítését. A projektpedagógia gyakorlati megvalósíthatóságát a közoktatási törvény preferálja. [Kt. 45. § (5) bekezdése. ] A legfontosabb, hogy pedagógiai alternatívát kínáljunk a gyermek, tanuló számára. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a tanulásban akadályozott gyermek számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságot figyelembe vevő elsajátítás és feldolgozás, megértés lehetőségét. Lehetővé tesszük a mérték szerinti oktatást, az individuális programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a gyermekek megtapasztalt élményeihez kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a tanulásban akadályozott gyermekre hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulási zavar nagyon jó szociális helyzetű családoknál is előfordul, melynek hátterében az idegrendszer érzékenységét, a szokásostól eltérő idegrendszeri működést, az információfeldolgozás örökletességét feltételezi. (Gyarmathy, 1998. ) 9 II. Részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportját alkotják a részképességzavarok. A központi idegrendszer érésével összefüggésben létre jövő funkciók (pl. észlelés, mozgás, nyelv, emlékezet, figyelem, gondolkodás) működési zavarait vagy hiányosságait jelenti. Tartalmilag elhatárolják őket az olyan, globális teljesítményzavaroktól, mint a tanulási és az értelmi akadályozottság, a szerzett afázia vagy apraxia, továbbá azoktól a zavaroktól, amelyek organikus pszichoszindróma következményeként a fejlődés folyamán traumás eredettel alakulnak ki. 231. ) A részképességek olyan neuropszichológiai funkciók, amelyek alapfeltételei a komplex fiziológiai és pszichológiai tevékenységeknek. Az olvasás, írás, számolás elsajátításához az egyes részfunkciók összehangolt működése szükséges.