Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
Az átlag 8 perc, míg az átlépés maximális időtartama 25 perc. Röszke a schengeni övezet külső határa, s a határátlépési vizsgálat mélységét EU-s előírás határozza meg. A határvizsgálatok mélysége és a forgalom nagysága együttesen eredményezik a határátlépés időtartamát. Így az értékek szezonális ingadozása jelentős. Munkanapon átlag 16 perc alatt át lehet lépni a magyar határt, amelynek szélső értékei 6 és 29 perc. Vasárnap a jelentősebb forgalomnagyság következtében az átlagos átlépési időtartam 38 perc, amely már a menetrendi időértéket sok esetben meghaladó mértékű, ugyanakkor 75, 79 perces határátkelési időtartamok is regisztrálásra kerültek. A rendőrség tapasztalatai szerint a június és szeptember között a fentinél jóval hosszabb várakozási idők is előfordulhatnak a nagy nemzetközi forgalom miatt (Nyugat-Európából hazatérő szerb és török vendégmunkások). Ekkor 2-3 órás várakozás is előfordulhat mind a Szerbiába belépésnél, mind pedig a Magyarországra belépésnél. 82 3. Közúti számlálás és kikérdezés eredményeinek bemutatása A forgalomlefolyás vizsgálatának és az utazási szokásjellemzők megismerésének céljából két helyszínen végeztünk méréseket.
kérdésre A kikérdezettek státuszára (dolgozó, tanuló, nyugdíjas, egyéb, nincs válasz) vonatkozó kérdésben (62. ábra és 63. ábra) már eltérés mutatkozik a két nap között, a csütörtöki napon a határt átlépők 65, 7%-a dolgozó, míg vasárnap ennél magasabb, 74%. A tanulók aránya vasárnapra megnégyszereződik, a nyugdíjasok és az egyéb kategóriába tartozók száma pedig lecsökken. 25 A felmérési napon egy mikrobuszban 7 fő utazott Magyarkanizsáról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardonára 94 62. ábra A kikérdezett utazók státusza (2012. 29 csütörtök) 63. 01 vasárnap) Az utazás indokára vonatkozó kérdésre válaszadók közül csütörtökön vásárlás céljából (28%), míg vasárnap látogatásra hivatkozva (34%) lépik át a legtöbben a határt. Ügyintézés céljából hétköznap négyszer annyian, míg iskolába és munkába járás okán háromszor annyian lépik át a határt, mint a munkaszüneti napon. Jelentős különbség mutatkozik a látogatás miatt lebonyolított utazásokban, vasárnap az összforgalmat tekintve 10%-al többen utaznak e célból, mint csütörtökön.
A vasárnapi mérés során 659 kikérdezett utazási szokásairól kaphattunk képet, mely 31, 6%- os arányt jelent az összforgalomra nézve, míg a szerb és magyar forgalom esetében jóval nagyobb, 56%-os aránynak felel meg. A mintavétel nagysága mindkét napon meghaladja az előzetesen elvárt értéket. A határállomásokon lebonyolított célforgalmi felmérések alapján, a határt átlépő szerb és magyar nemzetiségű személyek (a gépjárműben tartózkodó összes személy) a következőkben ismertetett jellemző utazási relációkban közlekednek: A Röszke Horgos határátkelőhelyen, a csütörtöki napon felmért, szerb és magyar nemzetiségű forgalom célforgalmi adatai alapján, minden harmadik egyéni közlekedéssel lebonyolított, határt átlépő személy jellemzően Szabadka és Szeged között utazik, míg Horgosról és Zentáról Szegedre utazók az összforgalom 13%-át teszik ki. A Szerbiából kiinduló utazások 70%-a Szegedre, 12%-a Budapestre, 5%-a Mórahalomra, 3%-a Sándorfalvára, a maradék 9% a vizsgált térségen belülre, míg az 1, 5%-a a vizsgált térségen kívülre irányul.
Erre a kérdésre 3 választ is lehetett adni, fontossági sorrend nélkül. A megoszlási százalékokat 48. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% csütörtök vasárnap egyéb ok legkedvezőbb ár jobb menetrend gyorsabb megállóhely kedvezőbb kényelmesebb nincs más lehetőség 48. ábra Az utazási mód választási kritériumainak megoszlása felmérési naponként Felmérési naponként minimális eltérés van a módválasztás okaiban. Leszámítva a legnagyobb részarányt (40-41%) képviselő nincs más lehetőség -et, legtöbben (15-18%) a közlekedés árát jelölték meg választási kritériumként. Másik fontos szempont a kényelem volt, átlag 12%-ban. A gyorsabb eljutás a vasárnapi utazásoknál jelentkezett nagyobb arányban (15%). Közlekedési áganként (31. táblázat) jelentős eltérések tapasztalhatók. Az autóbuszközlekedést választók mintegy felének nincs más lehetősége utazása lebonyolítására, ugyanakkor választásuk a legkedvezőbb ár (13, 8-15, 6%) és a kényelem (10, 4-11, 1%) miatt esett e közlekedési formára. A vasutat választók körében csütörtöki napon leggyakoribb ok az ár (38, 7%) volt, majd a kényelem és a megállóhely kedvezősége jelentett választási indokot.
E területen meg kell azonban említeni a csütörtöki magas szabadkai induló és a szegedi érkező utasforgalmat. A célforgalmi felmérés adatainak elemzése A keresztmetszeti utasszámlálással egyidőben történt célforgalmi felmérés mintanagysága várakozáson felüli volt, mivel az autóbuszjáratokon és a vonatokon, csütörtöki napon kikérdezett 239 utas, míg vasárnap 391 utas válaszai képezték a célforgalmi adatbázist (27. táblázat). Ez a magas kikérdezettségi arány (keresztmetszeti utasszámlálás adatai 1. táblázat) 74, illetve 83%-os mintát jelent. csütörtök vasárnap összesen autóbusz 184 276 460 vonat 55 115 170 összesen 239 391 630 27. táblázat A célforgalmi felmérésben kikérdezett utasok száma A célforgalmi felmérés adatai alapján rendelkezésre állnak a megkérdezett utasok státusz szerinti megoszlása, az utazások indoka, gyakoriság szerinti megoszlása, az utazási mód lehetősége és választási kritériuma szerinti megoszlása, a jelenlegi utazási lehetőséggel és menetrenddel kapcsolatos elégedettségi megoszlás.
(10. táblázat) Ezek egy része magyarázható az általános gazdasági helyzet eltéréseivel, más részük viszont már szintén csak egyéb, tárgyunkhoz kevéssé tartozó vizsgálatokkal lennének feltárhatók. A magyarországi mintában egyébként az országos arányokhoz hasonlóan magasabb a nyugdíjasok és alacsonyabb a munkanélküliek aránya, mint a vajdasági mintában. Ugyanez mondható el a szellemi és fizikai foglalkoztatottak arányáról is. (A táblázatban csak a szignifikánsnak tekinthető arányokat közöljük, ezen kívül a mintában szerepelnek még a társas vállalkozások vezető tisztségviselői, illetve tulajdonosai, a GYES-en, GYED-en lévők, a háztartásbeliek, az egyéb inaktívak és egyéb eltartottak is. ) Gazdasági aktivitás Szeged Szabadka Szeged - Szabadka Egyéni vállalkozó 6, 6% 4, 6% 2, 0% Szellemi alkalmazott 23, 3% 35, 3% -12, 0% Fizikai alkalmazott 22, 8% 10, 5% 12, 2% Nyugdíjas 20, 7% 17, 4% 3, 3% Munkanélküli 4, 1% 11, 7% -7, 7% Tanuló 14, 5% 20, 4% -5, 9% 10. táblázat A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint 3.
A kiadványban a viszonylatokon közlekedő összes autóbuszjárat menetrendje megtalálható, a szolgáltató megjelölésével együtt. A felmérések eredményeinek bemutatása 3. Háztartásfelvétel eredményeinek bemutatása A háztartásfelvétel célja a térségben élő lakosság utazási szokásainak felmérése volt. A háztartásfelvétellel olyan személyeket is el lehet érni, akik jelenleg nem utaznak a határon túlra, tehát a közösségi közlekedési és a közúti határállomási felvételek során nem kérdezhetők ki. Ők alkotják azt a réteget, amely potenciális új utasként jelenhet meg a térségben. Ezen túl a háztartásfelvétel lehetővé teszi egyik viszonylag hosszú kérdőív lekérdezését, amivel részletesebb utazási és demográfiai adatok nyerhetők. A minta jellemzői Magyarországon a vizsgált térségben április 11-28 között, a Vajdaságban pedig (az ortodox Húsvét eltérő időpontja miatt) április 18-28 között keresték fel a kérdezőbiztosok a véletlenszerűen kiválasztott háztartásokat. A határ mindkét oldalán 2-2 különálló mintát képeztünk.