Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
Ha a jogosult egy éven belül nem érvényesíti a behajtási költségátalányt, a kötelezett mentesül e szankció alól. Továbbra is érvényesülnek a behajtási költségátalány alábbi jellemzői: Annak összege független a pénztartozás összegétől (a valamivel több, mint 12 ezer forint összegű behajtási költségátalány érvényesíthető ezer forint és egymilliárd forint összegű tartozás esetében is) és a késedelembe esés időtartamától (1 nap, vagy 100 nap). Az érintett felek a behajtási költségátalányt 40 eurónál magasabb összegben is meghatározhatják, de 40 eurótól alacsonyabb összegben nem. Továbbá a behajtási költségátalányt előre elengedni, vagy kizárni nem lehet. Az új jogszabály a korábbi rendelkezésekkel azonosan tartalmazza az igény érvényesítése esetén a késedelem kimentésének lehetőségét, ami alapján a kötelezett behajtási költségátalány megfizetése alól mentesül. Késedelmenként kell fizetni, és ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden késedelmes részlet esetén érvényesíthető.
Önálló jogcím a behajtási költségátalány A behajtási költségátalány önálló jogcím, akkor jár, és akként válik esedékessé, ahogyan a késedelmi kamat és akárcsak az, ez is objektív szankciója a pénztartozásnak – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A legalább 40 eurónak megfelelő összegnek a szerződéses korlátozásra vagy kizárására irányuló szerződési rendelkezés semmis, a 40 eurótól felfelé azonban a felek szabadon eltérhetnek. A jogosult, amennyiben a követelésének behajtása a 40 eurót ténylegesen meghaladja, az egyéb feltételek fennállása esetén ezt a különbözetet kártérítésként vagy perköltségként tudja érvényesíteni. A behajtási költségátalány összege a kártérítésbe beszámít, a kötbérbe azonban nem, mivel a Ptk. akként rendelkezik, hogy a kötbérre a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell tó: Szabó BalázsA behajtási költségátalányt a hitelező a pénztartozás késedelmes megfizetése esetén attól függetlenül követelheti, hogy mekkora a tartozás összege és hogy a késedelembe esés mikor történt, attól is, hogy a késedelem milyen időtartamban áll fenn.
Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt. Elszámolási sorrend A Ptk. 6:46. § szerint "ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni". A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány aköltség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. -ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Ha a jogosult Ptk. §-ában rögzített elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk.
Nem is olyan rossz a helyzet Magyarországon A késedelmes fizetés Európa-szerte komoly problémát okoz, az unió 28 tagállamra kivetítve 2013-ban a késve fizetések összege eléri a 340 milliárd eurót. Ez az EU éves költségvetésének több mint kétszerese. Magyarországon 2013-ban a vállalatok között átlagosan 43 nap múlva került sor a számlák kifizetésére, míg az állami intézmények 55 nap múlva fizetnek a vállalatoknak. Az EU átlagban idén a vállalatok közötti kereskedelmi ügyletekben 49 napot vártak a kifizetésre, ami 3 nappal kevesebb a tavalyinál. Az állami intézmények és vállalatok esetében 61 nap telt el a kifizetésig, ami 4 nappal csökkent a 2012-eshez képest.
A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el. Tehát – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt, a pénzügyileg nem rendezett összeget követelésként nem tartja nyilván, azaz nem követelést enged el. Mindezek alapján, ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata, tehát sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség nem vonatkozik az ügyletre. 2015-10-06