Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
A tartalékállomány célja, hogy a köztisztviselőnek másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást, kinevezett vezető esetén másik vezetői állást ajánljanak fel. Amennyiben a köztisztviselő nem járul hozzá a tartalékállományba helyezéséhez, vagy kérésére törlik a tartalékállományból, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult, a végkielégítés kizárólag a felmentési idő utolsó napján fizethető ki. A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket 1998. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, azonban nem új intézmény létrehozásáról van szó, hanem egy már működő személyzeti információs rendszer funkciójának kibővítéséről. A közigazgatási szervek tájékoztatást adnak a Belügyminisztériumban kezelt központi közszolgálati nyilvántartás számára a betölthető álláshelyeikről, az azok betöltésével kapcsolatos szakmai követelményekről, illetve a létszámleépítés, feladatmegszűnés, átszervezés, jogutód nélküli megszűnés miatt felmentett köztisztviselő adatairól abból a célból, hogy a felmentett vezető, köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél másik vezetői, illetve ügyintézői állást lehessen felajánlani.
Ilyenkor a munkavállalót szintén megilleti végkielégítése. A fenti eseteket végigtekintve arra következtethetünk, hogy a felmondáson kívüli, utóbbi hét esetben a törvény azt kívánja biztosítani, hogy akinek bizonyos módokon a munkaviszonyát rajta kívül álló okból szüntetik meg, vagy szűnik az meg a törvény erejénél fogva, netán egyes szorító körülmények folytán maga kényszerül azt megszüntetni, az ne kerülhessen végkielégítés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetbe annál, mintha a munkáltató – nem a munkavállaló magatartása vagy szakmai képessége miatt – felmondana neki. A munkavállaló tehát ezen esetekben ugyanúgy jogosult hosszú munkaviszonyának anyagi elismerésére és a munkanélküli időszak áthidalását elősegítő, végső juttatásra. Mikor nem jár végkielégítés? Tekintsük át azokat a helyzeteket, amelyekben nem jár a munkavállalónak végkielégítés. Mint már korábban arra utaltunk, munkáltatói felmondás esetén sem jár végkielégítés, ha a felmondást – jogszerűen – a munkavállaló magatartásával vagy nem egészségügyi okkal összefüggő képességével indokolták.