Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
január 1-jétől érvényes szabály, hogy amennyiben a biztosítottnak (például egy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állónak) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyve értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ez a szabály nem vonatkozik a szakképző iskola tanulóra, az álláskeresési támogatásban részesülőkre, viszont 2008. január 1-jétől az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági őstermelő esetében is alkalmazni esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.
Izgalmakat okoz azonban az egyéni és társas vállalkozói minőség! A nyugdíj érdekében meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, a társas vállalkozást (vagy meg kell szüntetni abban fennálló tagsági jogviszonyunkat)? Nem! Az egyéni és társas vállalkozóból attól a perctől kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó lesz, ahogy saját jogú nyugdíjassá válik. A hivatkozott pontok szerint biztosítottnak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó számít.
49–51. §] tartózkodik. A kereső tevékenységgel járó biztosítási időA kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időket társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet tételesen gosultsági időként nem veszik figyelembe a szakképző iskolai tanulóként, szakmunkástanulóként, álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati időt, nem számít be a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem! A nyugdíj összegét azonban már valamennyi megszerzett szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. A nyugdíj számítására vonatkozó szabályokAz öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Ennek alapján az öregségi nyugdíj összege: Az öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél.
Az öregségi nyugdíjA törvény különbséget tesz öregségi teljes, és öregségi résznyugdíj között. Az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább húszévi szolgálati idő szükséges. Az öregségi résznyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább tizenöt év szolgálati idő megléte öregségi nyugdíjra jogosultság szabályaiA társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, – 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, – 1953-ban született, a betöltött 63. életév, – 1954-ben született, a 63. nap, – 1955-ben született, a betöltött 64. életév, – 1956-ban született, a 64. nap, – 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. A férfiak és nők 62 évre felemelt korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály. Öregségi teljes nyugdíjÖregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki– a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és– legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint– azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Utolsó frissítés: 2021. július 2. Nagyon bonyolult módszertan alapján számolják ki, hogy ki mekkora nyugdíjra jogosult. Emiatt sokan csak akkor szembesülnek az összeggel, amikor nyugdíjba vonulnak. Apróbb, de annál fontosabb változás lépett hatályba július 1-jén, ami a frissen nyugdíjba vonulókat érinti a leginkább – szúrta ki a Népszava. "Az új szabályok értelmében ha valaki megkapja a nyugdíj-megállapító határozatot, vagyis azt a hivatalos dokumentumot, amely a nyugdíj összegét is tartalmazza, 15 napon belül eldöntheti, hogy elfogadja vagy inkább visszavonja az igénylést, és tovább dolgozik még" – mondta a Szabad Európának Farkas András nyugdíjszakértő. Bonyolult a rendszer Farkas szerint annyira bonyolult a magyar nyugdíjszámítási modell, hogy sokan csak a hivatalos határozat kézhezvételekor szembesülnek azzal, hogy mekkora ellátásra lesznek jogosultak. "Sokan vannak, akik magasabb nyugdíjra számítanak, őket hideg zuhanyként érheti, amikor megkapják a határozatot" – mondta a szakértő.
Természetesen a régi, több évtizedes keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása. 2020. 11. 17. Nyugdíj összegének újbóli megállapítása folyósítás nélkül Tévhitek a nyugellátás idei érvényesítésével kapcsolatban Az év vége közeledtével ismét sokakban felmerül a kérdés (feltéve, hogy betöltötték a nyugdíjkorhatárt vagy rendelkeznek a "nők 40-hez" szükséges jogosultsági idővel), hogy még az idén érvényesítsék a nyugdíjjogosultságukat vagy várjanak a jövő évig. 2020. 09. 20. Mikorra essen a nyugdíjmegállapítás napja? Dilemmában a nyugdíjba készülők Biztosnak látszott, hogy a nyugdíjak megállapításához rendelt szorzószámok nagyságát megnyirbálja a vírus, de az idei első félévi kereseti adatok alapján nem zárható ki, hogy folytatódik a korábbi dinamika. A nyugdíjba készülőknek így fel van adva a lecke: rohanjanak, vagy inkább érdemes a következő évre halasztani aktív időszakuk befejezését – írja 2020.
Öregségi résznyugdíjÖregségi résznyugdíjra az jogosult, aki– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és– legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint– azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A biztosítással járó jogviszony megszüntetéseMint láttuk, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor igénybe vehető öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a biztosítással járó jogviszony előzetes megszüntetése. A Tny. szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt kell megszüntetni a nyugdíj megállapíthatósága érdekében. Ezek az alábbi jogviszonyok:– a munkaviszony, – a szövetkezeti tagság, – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, vállalkozási jogviszony) kell megszüntetni ugyanakkor az egyházi szolgálatot, nem kell felhagyni az őstermelői tevékenységgel, nem kell lemondani egy választott tisztségről.