Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
Utasszállító repülőgép sebességeA repülőgépek repülési sebessége két mutatóra oszlik: maximum (100%);cirkáló (a maximum 60-80%-a). Az utasokat tartalmazó tábla nem tudja elérni a maximális sebességet, ezért a cruising értéket használjávábbi információ! A fejlesztők mindkét értéket feltüntetik a modell műszaki dokumentációjában (maximális és utazósebesség). Milyen gyorsan repül a gépA béléshajók ugyanazt a távolságot különböző ideig teszik meg. Az alábbi táblázat részletesebben bemutatja, hogy egy utasszállító repülőgép milyen sebességet tud repülés közben kifejleszteni és milyen célt szolgál. A légi személyszállítás jellemzői Figyelem: A "22" tábla belső adatai sérültek! A bélés felszállási sebessége az egyedi műszaki teljesítményétől függ. Felszállási sorrend: Állítsa be a motor fordulatszámát. A repülőgép akkor kezd mozogni, amikor a hajtómű percenként körülbelül 810 vagy több fordulatot hajt vébesség beállítva. A hajó mozgása három keréken a teljesítmény fokozatos növekedésével a kifutópálya mentén.
Egy saját építésű, könnyűsúlyú repülőgép, összesen 17 üzemanyagtartállyal repülte körül a földet utántankolás és leszállás nélkül. A Rutan Model 76 Voyager december 14-én szállt fel Kaliforniában és kilenc nappal később, éppen egy nappal karácsonyeste előtt landolt ugyanott. Ezt követően a két pilótának, a tervezőnek és a személyzet vezetőjének ítélték oda a Collier Trophy-t, a repülés legrangosabb díját. # 10 Mennyi ideig tart ki a maszkban lévő oxigén vészhelyzet idején? Az ülés fölött biztosított oxigénmaszkot vészhelyzet esetére tervezték úgy, hogy 15 percre biztosítson oxigént, ami elegendő ahhoz, hogy a pilóta a gépet olyan magasságra engedje le, ahol a külső légnyomás már belélegezhető (kb. 10 000 láb vagy 3000 méter). # 11 Melyik a legpiszkosabb hely egy repülőgépen? A repülőgép fedélzetén az ülés előtt lévő asztal a legpiszkosabb hely — ShutterstockBetegesen fél a kórokozóktól? Friss tanulmányok azt bizonyítják, hogy a repülőgépeken az ülés hátoldalán található lehajtható asztalka a legpiszkosabb hely.
(Ezért Stabilizátor névvel is szokták illetni. ) Pl. ha egy gép leejti orrát, gyorsulva zuhanni kezd, illő lenne a farkát lenyomni, ezzel lassítani a zuhanást, valamint áttételesen csökkenteni a sebességét. Fordítva is igaz persze, bár az kicsit bonyolultabb folyamat. A kis hajtóerővel rendelkező gépek (ilyeneket láthatunk mi, halandóak) esetében, főleg a vitorlás gépeknél a vízszintes vezérsíkot tekintjük a (függőleges) repülési iránynak. Ehhez képest a "nagy" szárny néhány fokkal megemelt állásszöggel bír. (Értelmezhetjük fordítva is, a szárny állásszögéhez képest a stabilizátor állásszöge kisebb, tehát gyorsuláskor lenyomja a gép farkát). Ezzel elérjük, hogy gyorsulásnál a szárny (amin a lényegi felhajtó-erő keletkezik) felemeli a gép orrát, ezzel visszalassul a gépünk, adott esetben befejezi a zuhanást is. A függőleges vezérsík szerepe lényegesen kevesebb, de a gyakorlatban nagyon bonyolult e nélkül repülni; a gép oldalirányú iránytartását segíti elő. Nem kormányzott gép esetében is jelentkezik a két "fél-szárny" között eltérő légellenállás, sok ok miatt.
Főként pilóta nélküli fegyvereken (manőverező robotrepülőgépek) és rádió távirányítású repülőgép-modelleken alkalmazzá korai De Havilland Goblin II gázturbinás sugárhajtómű. Balra a centrifugálkompreszor, középen a csöves égésterek láthatók. A kép jobb oldalán a fúvócső, előtte pedig a turbina helyezkedik el Gázturbinás sugárhajtómű. Tisztán a sugárhajtás elvét hasznosító hajtómű. Hangsebesség alatti, de hangsebesség feletti repülésre is alkalmas. A hajtómű a fúvócsőben nagy sebességre gyorsított égéstermékek reakcióerejét (tolóerő) használja ki. A transzszonikus sebességtartomány felső határáig biztosít tolóerőt. Utánégetős gázturbinás sugárhajtómű: Olyan gázturbinás sugárhajtómű, amelynek a fúvócsövébe (utánégető terébe) üzemanyagot fecskendeznek. A befecskendezett üzemanyag hatására a tolóerő megnövekszik, de jelentősen nő a hajtómű üzemanyag-fogyasztása. A második generációs vadászrepülőgépekben kezdték alkalmazni őket, a szuperszonikus sebességtartomány felső határáig hatékony. Torlósugár-hajtómű.
Az erős ellentétes irányú széllökések miatt a teljes felszálláshoz nem elég a hajó maximális gyorsulását kifejleszteni. A felszálláshoz a szokásos érték kétszeresét kell kifejlesztenie. Ha jó a szél, akkor elegendő egy minimális gyorsulás. Leszállási árnyalatokA repülőgép leszállása nem kevésbé fontos, mint a felszállás. Több szakaszból áll: a magasság szintjének csökkentése;egységbeállítás;stabil helyzetben tartva;futásteljesítmény. A nagy tömegű repülőgépeknek 25 m magasságból kell leszállniuk, kis tömeggel pedig 9 m-ről. Gyorsulásuk a tömegtől, valamint a leszállási körülményektől függ. Amint az emelőerő a bélés súlya alá csökken, fokozatosan csökkenteni kezdi a magasságát, és leszáll kifutópályaés lelassul a teljes leálládeóAz utazósebesség ismeretében önállóan kiszámíthatja, hogy mennyi ideig tart egy utasjárat repülése.
Hadrendbe 1972-ben állt, még időben ahhoz, hogy légi őrjáratokat végezzen Észak-Vietnám partjainál. Az F–X programban az Amerikai Légierő következő generációs légifölény-típusául a McDonnell Douglas F–15 Eagle gépet választották, mely az elkövetkező idők legeredményesebb vadászrepülőgépe lett több mint 100 ellenséges gép lelövésével saját veszteség nélkül. A Légierő új többfeladatú vadászbombázó repülőgép-tenderén (Advanced Day Fighter, ADF program) az YF–16 nyert az YF–17-tel szemben. Előbbiből lett az igen jelentős piaci és katonai sikereket elérő F–16 Fighting Falcon mely 1978-ban állt szolgálatba, utóbbiból pedig a Haditengerészet és a Tengerészgyalogság F/A–18 Hornet típusa, 1983 óta aktívan szolgálva az amerikai flottát. Ezen többfeladatú repülőket csak tetemes anyagi ráfordítással fejleszthetőek ki, ezért egyes európai országok az együttműködés mellett döntöttek. Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország által aláírt Multi Role Combat Aircraft (MRCA) keretében létrehozott Panavia Aircraft GmbH vállalat megalkotta a Tornado típust, mely 1979-ben állt szolgálatba.
Európa ekkor kezdte el a saját fejlesztéseit, így születtek meg a francia Dassault cég jelentős típusai, az Ouragan, a Mystére, a vadászbombázó S. O. 4050 Vautour és a később jelentős katonai sikereket arató Mirage III. Az brit repülőgépgyártók a Hawker Hunter és a Lighting után nem tudtak jelentős gépeket készíteni önerőből, a brit-kanadai fejlesztésű CF–105 Arrow vadászrepülőgép fejlesztését leállították és szintén erre a sorsra jutott a TSR–2 is, melyet anyagi és politikai problémák miatt 1965 tavaszán állítottak le az F–111 Aardvark megvétele érdekében, amely beszerzési tender szintén meghiúsult. Függetlenségét megőrizve Svédország kénytelen volt önállóan repülőgépeket fejleszteni, melynek eredményeként megszülettek a Saab-repülőgépek: a Saab 29 Tunnan, a Saab 32 Lansen és a Saab J 35 Draken, amely korának világszínvonalába tartozott. Mindezen nyugati fejlesztésekkel párhuzamosan a szovjet repülőgép ipar is lépést tartott. Kezdetben a MiG–15 módosításával a MiG–17, majd az 1955 márciusában szolgálatba álló kéthajtóműves MiG–19 lett a válasz, amely vízszintes repülésben az első hangsebesség felett repülni képes szovjet típus, kínai illegális sorozatgyártással és továbbfejlesztéssel komoly piaci sikereket ért el a Távol-Keleten az 1970-es években.