Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, 50 többletpontra jogosult. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont. Minimum: Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot. Felsőfokú Szakképzés 2008-tólA felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén is 400+80 pontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét.
2008. január elsejétől új pontszámítási rendszer kerül bevezetésre a felvételi eljárás során. S aki már most lerágta mind a tíz körmét, hogy bekerül-e majd az általa kiszemelt felsőoktatási intézménybe, az esélyei latolgatása közben megtudhatja, miből és hogyan áll majd össze az a bizonyos felvételi pontszám. Íme hát tényekben és adatokban, miből és hogyan kell teljesítenet ahhoz, hogy továbbtanulj. A bűvös szám, vagy más néven felvételi pontszám, amin ne legyünk drámaiak nem az életünk múlik, csak a továbbtanulás. Persze, nagy a tét, meg a szülői nyomás, mert hogy kisfiam, neked egyetemre kell járnod, ha a fene, fenét eszik, akkor is, de hidd el, idővel megemésztik, ha most elsőre mégsem sikerülne a bejutás. A kudarc pedig nem szabad, hogy kedvünket szegje, hiszen ez már nem olyan, mint az érettségi, hogy ciki, ha nem sikerül, lehet, hogy jövőre bejutsz a kiszemelt egyetem kiválasztott karára, csak kitartás. Na meg persze tanulás a végsőkig, hogy minél jobb jegyek szülessenek, mert hogy anélkül nem valószínű, hogy meglesz az a bizonyos felvételi pontszám.
A tanulmányi pontok kétszerezésével vagy a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével állapítják meg a felsőfokú szakképzésre jelentkezők pontszámát, amihez mindhárom esetben hozzáadják a jelentkező által elért többletpontokat. A három lehetőség közül azt kell alkalmazni, ami a jelentkező számára kedvezőbb. Nem lehet felvenni felsőfokú szakképzésre azt, aki az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül nem ér el 140 pontot. Ez az eredmény 35%-os középszintű érettségivel érhető el.
Sportteljesítményért képzési területek szerint adható többletpont: Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár. Előnyben részesítés (maximum 50 pont): Ezekre a kedvezményekre az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek, és azt megfelelőképpen igazolja. A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. További 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek.