Adósságrendező Hitel Aktív Bar Listásoknak
Sokféle radioaktív izotóp került a környezetbe: urán-hasadóanyag, a működés során keletkezett plutónium és más úgynevezett transzurán elemek, valamint a maghasadás során keletkezett izotópok, amelyek között voltak rövid és hosszabb felezési idejűek is. A rövid felezési idejűek azóta lebomlottak. Napjainkban "csak" a cézium-134, a cézium-137, a cézium-144, a stroncium-90 izotópok és a plutónium sugároz a környezetben. A 4-es számú reaktor felrobbant épülete a katasztrófa utáni napokbanForrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR A sugárterhelés Az atomerőmű területén 1986-1990 között tevékenykedő likvidátorok a WHO adatai szerint átlagosan 120 millisievert (mSv, amely egy Sv ezredrésze) sugárzásnak voltak kitéve, az egyéni dózisok 20-500 mSv között mozogtak. Ez több ezerszerese egy tipikus mellkasröntgennek, ami 0, 1 mSv-sugárzással terheli meg a szervezetet. Természetesen az elsőként helyszínre érkezők voltak azok, akik a legnagyobb sugárdózist kaptákvidátorok egy csoportja, akik épp az erőmű tetejére készülnek felmászniForrás: Sputnik/Kostin IgorMi történik az emberi testtel, ha erős radioaktív sugárzásnak van kitéve?
a genetikai mutációk illetve születési rendellenességek gyakoriságának növekedését nem tudták kimutatni. Kitelepítések A baleset másnapján, április 27-én kitelepítették az erőmű dolgozóinak is lakhelyéül szolgáló 45 ezres Pripjatyot. Május 14-ig az erőmű 30 km-es körzetében élő összesen 116 ezer lakost áttelepítettek. A későbbiekben 30-ról 40 km-re növelték az erőmű körüli védőzóna nagyságát, ennek eredményeképpen további 220 ezer embert telepítettek át. Kitelepítés (Forrás: IAEA) Mintegy ezer kitelepített lakos visszatért az eredeti lakóhelyére, főként az idősebb korosztály képviselői közül. Az elmúlt két évtizedben különböző programok zajlanak a szennyezett területek megtisztítására, 2010-ben pedig Fehéroroszország bejelentette, hogy használatba szeretné venni a korábban szennyezettnek nyilvánított és lezárt területeit. A Fehérorosz Miniszteri Tanács döntése értelmében 2011 és 2015 között, majd egészen 2020-ig egy nemzeti program keretében a korábban szennyezett területeket ismételten használatba veszik, ami a sugárzási szintek figyelembe vétele mellett minimális korlátozások betartása és a használati feltételek rögzítése mellett lehetséges.
Ez utóbbi a radioaktív jódnak tudható be, mely nagy mértékben felhalmozódik a pajzsmirigyben. De a radioaktív jód szennyezett táplálékkal is bekerülhet a szervezetbe. Ezért is emelkedett meg anno a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált gyermekek száma a térségben. Szerencsére Magyarországon nem járult hozzá a sugárszennyezés a rákos megbetegedésekhez, hazánk lakosainál nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után. Miért is okoz a radioaktív jódizotóp pajzsmirigyrákot? "A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége, és a légkörbe nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp került a reaktor robbanása után. Éppen ezért szedettek a lakosokkal jódtablettát, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, hogy kiszorulhasson a káros 131-es jódizotóp"- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Így lehet egészséges pajzsmirigye! A legjobban kezelhető ráktípus a pajzsmirigyrák Bár a pajzsmirigyrák rosszindulatú, ám szerencsére az egyik – ha nem a legjobban- gyógyítható ráktípus.
A csernobili 30 kilométeres körzet, más néven tiltott zóna egy 2600 négyzetkilométeres terület Ukrajnában, amely északon a fehérorosz határig terjed, majd egy majdnem ugyanekkora fehéroroszországi radioökológiai rezervátumban folytatódik. Ezeket a területeket érintette leginkább a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett katasztrófája, ezért hivatalosan ma is lakatlanok. A csernobili körzet valószínűleg az utolsó helyek egyike, amelyeket egy hódító sereg el kívánna foglalni, az egyre súlyosbodó orosz–ukrán feszültség közepette azonban felvetődött, hogy az orosz hadsereg Fehéroroszországból indulna útnak, és Csernobil mellett áthaladva támadná meg Kijevet. Ukrajna több ezer fegyverest vezényelt a fehérorosz határ közelébe, egy részüket a csernobili tiltott zónába, ahol egyelőre csak megfigyelést végeznek. Csernobil környékén több, a donbaszi polgárháború elől menekült ukrán is új hazát lelt, akik komolyan valószínűleg soha nem hitték volna, hogy Csernobil egyszer még akár háborús zóna is lehet.
Az atomkatasztrófát és a következmények elhárításával kapcsolatban tett, sokat vitatott intézkedéseket részletesen ábrázolja, csakúgy, mint a reaktor dolgozóinak, a tűzoltóknak és a mentésben részt vevő bányászoknak a sorsát, vagy éppen a magas rangú pártfunkcionáriusok döntésképtelenségét. A radioaktív hulladékokban lejátszódó magreakciók egyelőre ellenőrzés alatt tarthatók, nem zárható ki azonban, hogy később intenzívebbé válnak, ésha az illetékesek nem avatkoznak közbe időben, úgynevezett "lassú kritikussági baleset" következhet közel sem lenne olyan pusztító, mint az 1986-os, amely az első hetekben több tucat ember halálát okozta, közvetve pedig sok ezernyi daganatos megbetegedésért tehető felelőssé, és radioaktív felhőt küldött Európa fölé, de a környékbeliek mind megéreznék a hatását. Egy újabb nukleáris baleset okozta rombolás nagy részét elnyelné a betonszarkofág, amelyet a baleset után az üzem tönkrement negyedik blokkja köré építettek, azonban a zárt térben bekövetkező detonáció sokkal nehezebbé tenné a romok közt még jelenleg is ott lévő radioaktív fűtőelemek eltávolítását célzó hosszútávú küldetést.
Katasztrófa Csernobilban 1986. április 26-án robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es blokkja egy félresikerült tesztelés miatt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán tagköztársaság területén. A történelem legnagyobb atomerőmű-katasztrófája, amely a hirosimai atombombánál 400-szor nagyobb kisugárzást bocsájtott ki, közvetetten több ezer ember halálát okozhatta elsősorban... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Mennyiben volt más a magyar rendszer, mennyivel volt biztonságosabb? Nagyon mások a paksi reaktorok. A csernobili rendszer legnagyobb kockázata az, hogy a grafitot és a vizet együtt alkalmazza, ami olyan reaktorfizikai tulajdonságokat eredményez, ami hajlamosítja az RBMK-reaktort az ún. megszaladásra: bizonyos helyzetekben a reaktor egy teljesítménynövekedésre saját magától teljesítménynövekedéssel reagál, aminek következtében rövid időre a névleges teljesítmény sokszorosa szabadulhat fel benne. A beépített nagyon rossz, a kor színvonalától elmaradott szabályozórendszer ezt nem volt képes uralni. Ez okozta az első hatalmas robbanást, amit a grafit és a ráömlő forró vízből keletkező éghető gázok robbanása követett. A két robbanás következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag kerülhetett a légkörbe, amit tovább fokozott, hogy a grafit meggyulladt és közel két hétig égett, hosszú idejűvé téve a nagymértékű kibocsátást. A nyugati és a paksi reaktorok is vízmoderálású, vízhűtésű rendszerek, nincsen bennük grafit, így teljesen másként viselkednek reaktorfizikailag: olyan belső visszacsatolásokkal bírnak, amelyek a rendszert stabilizálják, nem pedig hajlamosítják az ilyen megszaladásos üzemzavarokra.
Addig szinte mindenütt, így a KGST-övezet országai is olaj felhasználásával elégítették ki a fűtési- és villamosenergia-igényük egy jelentős részét. Ebben az időszakban mindenütt elképesztő intenzitással fejlődött a gazdaság, az energiaéhség és a szénhidrogének árrobbanása pedig felértékelte az atomenergiát. A nagy országokban intenzív fejlesztési munka zajlott, az USA például könnyűvíz-hűtésű és könnyűvíz-moderálású, az ún. nyomottvizes és forralóvizes reaktorokat fejlesztette, míg a Szovjetunióban a nyomottvizes reaktorok mellett a grafitmoderálásúcsatorna-típusú forralóvizes reaktor (RBMK) fejlesztése zajlott. Az RBMK előnye az volt, hogy könnyen lehetett felskálázni, könnyen lehetett a reaktor méretének növelésével nagyobb egységeket létrehozni. A csernobili blokkok 1000 MW villamos egységteljesítményűek voltak, de már zajlott az 1500 és a 2000 MW teljesítményű típus fejlesztése is. A nagy energiaigény és a nehézipar, valamint a gazdaság intenzív fejlődése vezetett valószínűleg oda, hogy a grafitmoderálású, vízhűtésű reaktorok típusára jellemző biztonsági hiányosságokat szokatlan mértékben alulértékelték a szovjet hatóságok.
A reaktor ellenőrizhetetlenné vált, pár másodperc múlva két robbanás vetette szét, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, a keletkezett tüzet hajnalra sikerült ugyan eloltani, de magában a reaktorban még napokig volt izzás. A személyzetének több tagját és sok tűzoltót magas sugárzás ért, nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe. A robbanások és a grafittűz a reaktor üzemanyagának körülbelül 3, 5-4 százalékát szórta szét, kikerült a környezetbe a nemesgázok 100 százaléka, az illékony izotópok (jód, tellúr, cézium) körülbelül 20 százaléka és a kevésbé mozgékony izotópok (stroncium, cirkónium) 3, 5 százaléka. Későn kezdődött az evakuálás A sugárszennyezett területről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között további 72 ezer főt (más adatok szerint összesen 330 ezer embert) költöztettek ki, számukra 50 kilométerre északra Szlavutics néven hoztak létre új települést.
Az Európai Bizottság radioaktivitást figyelő térképe szerint nincs komoly kiugrás a térségben. A nap folyamán, péntek délelőtt kiderült, szerencsére sem a szarkofág, sem a kiégett üzemanyag-tároló nem sérült meg a csernobili harcokban. Miért foglalták el? Samantha Turner, a Truman National Security Project biztonsági munkatársa szerint a terület ellenőrzése nem bír "csatát eldöntő jelentőséggel", de folyosót biztosít az orosz erőknek a Dnyipro folyóhoz. A folyó észak felé Fehéroroszországba folyik, dél felé pedig Kijevbe. Szárazföldön ez a legrövidebb út Oroszországból Kijevbe, hiszen a határmenti térség mindössze kétórás autóútra van a fővárostól. Ugyanakkor a helyszín Putyinnak szimbolikus, a Szovjetunió szétesését a reaktor katasztrófájához is szokták kötni. Így elfoglalása üzenet is egyben. "Putyin birodalmi gondolkodásmóddal rendelkezik. Nem tud túllépni azon, hogy a Szovjetunió harminc évvel ezelőtt felbomlott, és az egész Csernobil után kezdett szétesni" - mondta az ukrán származású Dr. Kuzio, a Henry Jackson Society tudományos munkatársa a BBC-nek.